Kategóriák
Termék részletek


Rókacsapda 1200x300x325mm, élőcsali tartóval

Rókacsapda 1200x300x325mm, élőcsali tartóval
  • Rókacsapda 1200x300x325mm, élőcsali tartóval
  • Rókacsapda 1200x300x325mm, élőcsali tartóval
Modell:
S1200-2BE
  • 1200 mm hosszú, élő és nem-élő csalétekkel egyaránt használható rókacsapda.

    1200 mm-es hosszára tekintettel elsősorban rókakölyök illetve süldő róka befogására ajánljuk. Kifejlett rókára az 1400 mm hosszú csapdákat javasoljuk, melyeket ide kattintva tekinthet meg.

    Miért különösen hatékony az élő csalétkes rókacsapda?

    A ragadozó állatok, így a róka befogásánál is a legvonzóbb csalétek az élő állat. Bár a róka rendkívül óvatos, az élő csali vonzásának nem tud ellenállni: képtelen leküzdeni a természet adta vadászösztönét, vagyis várhatóan támad, amennyiben egy zsákmányállatot kínálunk számára csalétekként.

    Ha a róka az ön által tartott állatokat (baromfi, galamb) hordja el, azokra vadászik, akkor a bármilyen nem-élő" csalétekkel (tojás stb.) sokkal kisebb eséllyel, sokkal nehezebben tudja csapdába csalni. Ilyen esetben kifejezetten az élő csalétkes csapdát érdemes használni!

    A rókacsapda működése

    A csapda mindkét végén egy-egy lemezajtó, a hosszának kb. 1/3-ánál pedig egy fel- illetve lehajtható elválasztó rács található. A csapda használható élő csalétekkel és hagyományos 2 ajtós csapdaként is!
    Élő csalétek esetében az egyik ajtót zárva kell tartani, a zárt ajtó és a lehajtható elválasztó rács közé kell helyezni az élő csaliállatot. A csaliállat megközelítése közben a róka a taposólemezre lép és a csapda záródik.

    "Nem-élő" csalétek esetében az elválasztó rácsot egyszerűen fel kell hajtani és rögzíteni, így a csapda hagyományos 2 ajtós csapdaként is használható.

    Miért ajánljuk ez a rókacsapdát?

    → Ez a csapda 3 mm-es huzalvastagságú ponthegesztett acélrácsból készült, amely jóval erősebb a legtöbb forgalomban lévő rókacsapda anyagánál.

    → Ez a csapda körben, azaz oldalt-felül és alul is (!) rácsból készült – ez nagyon fontos!
    Egyes csapdák alját tömör lemezből készítik, ami előnytelen megoldás, mert a használat közben a csapdába természetes úton bekerülő por és nedvesség (eső, pára harmat) valamint a csalimaradék, esetleg a befogott állatról származó szőr stb. gusztustalan, nyákos, szagos elegyet képez, melyet a fertőzésveszély miatt folyamatosan takarítani kell. A komoly gyártók tisztában vannak ezzel, így a minőségi gyártmányok alsó, talajra kerülő felületét is rács anyagból készítik el, ahogy ezt a csapdát is.

    A rácsból készült alj előnye, hogy a csapda tulajdonképpen öntisztul azáltal, hogy az előzőekben említett, elkerülhetetlenül képződő szennyeződés a talaj felé távozik.

    Rókacsapda

    → Kevesen gondolnak rá, pedig nagyon fontos, hogy csapda ajtajának oly módon kell záródni, hogy képes legyen megakadályozni az állat önszabadítását, önszabadulását. Kevés bosszantóbb dolog van annál, mint amikor a befogott állat a csapda hibájából kiszökik. A régebbi csapdák esetében az ajtók rögzítését, zárva tartását egy U alakhoz hasonló támasztó füllel oldották meg, ami egy régi, idejétmúlt, "diszkont" megoldás. Ennek a mechanikának az a hátránya, hogy a róka az ajtót belülről mozgatva előbb-utóbb képes lehet az ajtót felnyomni és elszökni.

    Mindezt elkerülendő, ennek a csapdának a zárása úgy történik, hogy az ajtók lecsapódásával egy időben egy rúd zuhan keresztben az ajtók elé, mely rúd a fotón látható hullám alakú kiképzés miatt nem tud felfelé mozdulni, így az ajtó a róka számára kinyithatatlan.

    Rókacsapda

    A róka csapdázásához használatos csalik, csalétkek

    Élő csalétek: a csalitartó rekesz méretéhez igazodva kisebb testű madárral (galamb, fiatal baromfi) érdemes csalizni.

    Hagyományos (nem élő) csalétkek: mint ismeretes, a róka az élő állatokon kívül az elhulottakat is elfogyasztja. Ennek tekintetében tulajdonképpen bármilyen húsfélével meg lehet próbálni a csalizást. Ha van rá mód, a füstölt hal illetve az olajos hal, mint illatos csalétek a tapasztalatok szerint különösen vonzó a rókák számára.

    Érdemes kipróbálni az alábbi csalizási trükköt, melyet sokan használnak eredményesen: egy kisebb, maréknyi méretű tömlőt kell készíteni tetszőleges laza szövésű anyagból, például az ismert uborkás illetve burgonyás zsákból, majd a csalétket (pl. száraz kutyatápot) a tömlőbe téve kell felkötni-belógatni a csalitálca fölé. Amint a róka ráharap, a hegyes szemfogai beleakadnak a tömlőbe, így elengedni sem tudja, azaz mindenképpen működésbe hozza a csapdát.

    Tippek a rókacsapda álcázásához

    A csapda álcázása nem feltétlenül szükséges, de jelentősen növeli a fogási esélyeket. Az álcázás lényege az, hogy a felkínált csalétket minél természetesebb (természetesebbnek ható) környezetben kínáljuk fel az óvatos róka számára.
    Ha van rá mód, célszerű 1-2 lapát homokot vagy apróbb kavicsot a talajra dobni, majd enyhén lefelé nyomva és jobbra-balra mozgatva, 1-2 cm mélyen belesüllyeszteni a csapdát. Ezzel azt érjük el, hogy a róka természetes talajon mozogva közelítheti meg a csalétket. Egyszerű próbával érdemes meggyőződni arról, hogy az elkészített aljzat a csalitálca szabad mozgását nem akadályozza.
    Érdemes lehet továbbá a csapdát kívülről is álcázni: szénával, avarral, gallyakkal vagy más, az adott időszakban fellelhető természetes anyaggal elfedni. Ügyelni kell arra, hogy az elkészített álca a fogó mechanika szabad működését ne gátolja.

Webáruház készítés