Nyest csapda 1000x250x225mm gyorsítórugós

A nyestcsapda főbb jellemzői:

• rendkívül erős, ponthegesztett acélrácsból készült
• egyszerűen használható ládacsapda
• biztos ajtózárási mechanika az önszabadulás megakadályozására
• ideális méretű, többféle faj befogására is alkalmas
• kedvező ár

Kiválóan használható lakóterületeken, vadgazdálkodásban, állattartó telepeken.

A lakókörnyezetünkben, padlásunkon megtelepedett nyestek elűzésére vagy távoltartására tett kísérletek (ultrahangos riasztó, kutyaszőr, emberhaj kihelyezése és egyéb praktikák) általában teljesen hatástalanok. A legbiztosabb megoldás, ha a nyestet csapdával befogjuk és fizikailag eltávolítjuk a környezetünkből.

Hogyan működik a nyestcsapda?

A csapda közepén egy csalitálca található, rajta két ún. csalihoroggal. A csalitálca taposólemezként is működik. A csalitálcára téve, a csalihorogra tűzve vagy egyszerűen a tálca fölé-mellé helyezhetjük el a csalétket (érdemes többfélét is kipróbálni). A csali megszerzése közben a nyest a csalitálcát megmozdítva működésbe hozza a csapda fogó mechanizmusát, így a csapda ajtói egy-egy tengelyen lebillenve bezáródnak és a nyest fogságba esik. A befogás közben a nyest sérülést nem szenved.

Miért ajánljuk ez a nyestcsapdát?

→ Ez a csapda 3 mm-es huzalvastagságú ponthegesztett acélrácsból készült, amely jóval erősebb a legtöbb forgalomban lévő nyestcsapda anyagánál.

→ Ez a csapda körben, azaz oldalt-felül és alul is (!) rácsból készült – ez nagyon fontos!
Egyes csapdák alját tömör lemezből készítik, ami előnytelen megoldás, mert a használat közben a csapdába természetes úton bekerülő por és nedvesség (eső, pára harmat) valamint a csalimaradék, esetleg a befogott állatról származó szőr stb. gusztustalan, nyákos, szagos elegyet képez, melyet a fertőzésveszély miatt folyamatosan takarítani kell. A komoly gyártók tisztában vannak ezzel, így a minőségi gyártmányok alsó, talajra kerülő felületét is rács anyagból készítik el, ahogy ezt a csapdát is.

A rácsból készült alj előnye, hogy a csapda tulajdonképpen öntisztul azáltal, hogy az előzőekben említett, elkerülhetetlenül képződő szennyeződés a talaj felé távozik.

→ Kevesen gondolnak rá, pedig nagyon fontos, hogy csapda ajtajának oly módon kell záródni, hogy képes legyen megakadályozni az állat önszabadítását, önszabadulását. Kevés bosszantóbb dolog van annál, mint amikor a befogott állat a csapda hibájából kiszökik. A régebbi csapdák esetében az ajtók rögzítését, zárva tartását egy U alakhoz hasonló támasztó füllel oldották meg, ami egy régi, idejétmúlt, "diszkont" megoldás. Ennek a mechanikának az a hátránya, hogy az állat kétféleképpen is kiszabadulhat belőle:

• az ajtót belülről mozgatva előbb-utóbb képes lehet az ajtót felnyomni és elszökni
• a gyors mozgású nyest néha még az ajtó teljes lecsapódása előtt képes elérni a csapda végét, így gond nélkül akár ki is tud bújni az ajtó alatt, ahogy ezen a videón is látszik:

Mindezt elkerülendő, a gyorsítórugós csapdának a zárása úgy történik, hogy az ajtókat egy-egy erős rugó csapja be nagy sebességgel, így ha a nyest veszélyt érezve előre ugorva próbál menekülni, akkor sem tud gyorsabb lenni, mint a csapda zárási ideje. További előnye, hogy a lecsapódott ajtókat a rugók a helyükön is tartják, azaz ha a csapda esetleg az oldalára vagy akár a tetejére borulna, a befogott nyest akkor sem tud kiszabadulni a csapdából.

A nyestcsapda kihelyezése

Bár a nyestek általában a lakó- illetve melléképületek padlásain vernek tanyát, a csapdát mégis inkább az udvaron, az állatok mozgási útvonalán érdemes elhelyezni. Ha ön még nem látta, hogy merre is mozog pontosan a nyest, akkor a csapdát fal vagy sövény, esetleg a kerítés tövébe javasolt kitenni. Gyümölcsérés idején (mivel a nyest szívesen fogyasztja a gyümölcsöket is), érdemes a lepottyanó gyümölcsök közé, a fa alá tenni a csapdát.

Fontos, hogy a csapda egyik ajatja se legyen túl közel pl. falhoz, azaz a nyest mindkét ajtó felől könnyen, kényelmesen meg tudja közelíteni a csapdát. Ha a nyest az ajtól felől belenéz a csapdába és úgy érzékeli, hogy számára van szabad menekülési útvonal előre, akkor nagyobb eséllyel fog bemenni a csalétekért.

Tippek a nyestcsapda álcázásához

A csapda álcázása nem feltétlenül szükséges, de jelentősen növeli a fogási esélyeket. Az álcázás lényege az, hogy a felkínált csalétket minél természetesebb (természetesebbnek ható) környezetben kínáljuk fel a rendkívül óvatos nyest számára.

Ha van rá mód, célszerű 1-2 lapát homokot vagy apróbb kavicsot a talajra dobni, majd enyhén lefelé nyomva és jobbra-balra mozgatva, 1-2 cm mélyen belesüllyeszteni a csapdát. Ezzel azt érjük el, hogy a nyest természetes talajon mozogva közelítheti meg a csalétket. Egyszerű próbával érdemes meggyőződni arról, hogy az elkészített aljzat a csalitálca szabad mozgását nem akadályozza.

Érdemes lehet továbbá a csapdát kívülről is álcázni: szénával, avarral, gallyakkal vagy más, az adott időszakban fellelhető természetes anyaggal elfedni. Ügyelni kell arra, hogy az elkészített álca a fogó mechanika szabad működését ne gátolja.

A nyestcsapdához használatos csalik, csalétkek

A nyest alapvetően ragadozó állat, de - részben az urbanizációja miatt - szinte minden emészthető táplálékot elfogyaszt. Kedvenc tápláléka, így általában a legfogósabb csalétek is a tojás és az édes gyümölcsök. Tojással való csalizás esetén érdemes a kisebb méretű fürjtojást beszerezni-használni. A gyümölcsök esetén az illatos aszalt gyümölcs is kiváló csali lehet.
Amennyiben húsfélét használunk csalétekként, számoni kell azzal, hogy házimacska is betévedhet a csapdába. Sérülést ugyan nem szenved, de a csapdázás idejére célszerű inkább elzárni vagy csak gyümölcs csalétket használni.

A nyestcsapda az alábbi fajok befogására is használható:

macska, kistestű szőrmés ragadozók (nyuszt, menyét, hermelin, görény) valamint nyúl